Ne menjünk el egymás mellett
2008 február 4. | Szerző: tyúkanyó2
Sokszor gondolkodom azon, mivé lesz ez a társadalom. Talán túl naiv vagyok, talán nem is ebbe a világba való. Nehezen értem, miért kell egyes embereknek mindenkin átgázolva “érvényesülni”.
Minden és mindenki csak a pénz világában gondolkodik, csak ez az értékmérő, miközben szép lassan önmagunk gyilkosaivá válunk. Aki netán tiltakozna, a többség hamar elsodorja. Haladni kell az árral. Venni kell egy újabb göncöt, le kell cserélni a “régi” autót/házat/férjet/feleséget. Hajtjuk a magunk kis mókuskerekét, megyünk, mert már megállni sem vagyunk képesek. Visz a lendület. Ha mégis megállnál, a nyakadat szeged….Eközben magunkba szívjuk mindazt, amit kultúra és információ címén a média nyújtani tud. Nem szabad lemeradni: tudni kell, mi történt a “kódisfalvai” fogatlan családban; ki, kivel és miért bújt más ágyába, hányszor csapott le a szerető családfő a feleségére, a drága “édesanya” hogyan járult hozzá gyermeke tragikus sorsához. Topon kell lenni, képben kell lenni. Nézni kell egy újabb vértől tocsogó hálivúdi borzalmat. Mert különben kilógunk a sorból.
Biztos, hogy ez kell nekünk?
Arany
2008 április 2. | Szerző: tyúkanyó2
Belenéztem a nem túl nagy forgalmú levelezésembe a párkeresőn. Aztán beütöm a kereső paramétereket – igaz, csak futtában, nem pontosítva – s első helyen kit dob fel ez a drága?! Hát, az exemet!
S ha ez nem volna elég, a bemutatkozásban azt részletezi: már megtanulta, hogy nem mind arany, ami fénylik. Mit is mondjak? Valóban nem. Ezt már én is tudom…. Akit érdekel, a másik blogomban megtalálja a véleményem okait is. Mindenesetre őszintén remélem, megtalálja azt a társat, akit keres, aki tiszteli, s akit végre ő is tisztelni képes. Minden reményem ebben van., hiszen gyermekem apjáról beszélek, s a gyerekek kiegyensúlyozott életének többek között a szüleik boldogsága, életük mintája is a záloga.
Kedves A.! Őszintén kívánom, légy boldog! Akkor hátha nem fog zavarni a mások boldogsága sem….
Oldal ajánlása emailben
X