Ne menjünk el egymás mellett

2008 február 4. | Szerző: tyúkanyó2 |

Sokszor gondolkodom azon, mivé lesz ez a társadalom. Talán túl naiv vagyok, talán nem is ebbe a világba való. Nehezen értem, miért kell egyes embereknek mindenkin átgázolva “érvényesülni”.

Minden és mindenki csak a pénz világában gondolkodik, csak ez az értékmérő, miközben szép lassan önmagunk gyilkosaivá válunk. Aki netán tiltakozna, a többség hamar elsodorja. Haladni kell az árral. Venni kell egy újabb göncöt, le kell cserélni a “régi” autót/házat/férjet/feleséget. Hajtjuk a magunk kis mókuskerekét, megyünk, mert már megállni sem vagyunk képesek. Visz a lendület. Ha mégis megállnál, a nyakadat szeged….Eközben magunkba szívjuk mindazt, amit kultúra és információ címén a média nyújtani tud. Nem szabad lemeradni: tudni kell, mi történt a “kódisfalvai” fogatlan családban; ki, kivel és miért bújt más ágyába, hányszor csapott le a szerető családfő a feleségére, a drága “édesanya” hogyan járult hozzá gyermeke tragikus sorsához. Topon kell lenni, képben kell lenni. Nézni kell egy újabb vértől tocsogó hálivúdi borzalmat. Mert különben kilógunk a sorból.

Biztos, hogy ez kell nekünk?